Nándorhegyi Annának: Egy jól sikerült buli /Niall/

Sziasztok!:)
Íme az első *ke sztorim. Azért remélem tetszik.:) Nándorhegyi Annának.   

Xx. Kira

Ma este 8-ra hivatalos vagyok a legjobb barátom házibulijára. Ahogy beléptem a hatalmas házba a szám is tátva maradt. Egy Dj pult a nappali közepén,rengeteg részeg ember és tömény piaszag. Első reakcióm az volt,hogy Úr Isten miért vannak ennyien? De aztán rájöttem,hogy Mike rengeteg embert ismer. Többek között hírességeket is. Valamit említett,hogy itt lesz egy régi haverja is valami bandából. Hirtelen izgatott lettem. Te jó ég ki tudja,hogy hány híresség lehet itt! Gondoltam megyek és megkeresem Mikeot. Végül a konyhába találtam meg ahol egy szőke sráccal beszélgetett. Csak hátulról láttam így nem tudtam beazonosítani.  Barátom észrevett és intett,hogy menjek oda.
-Szia Anna!-köszönt.
-Szia.-mosolyogtam.
-Ó, hadd mutassam be neked egy régi barátom, Niall,Anna. Anna,Niall.-mutatott be minket egymásnak. A szám is tátva maradt. Majd a szőkeség lépett hozzám. Egy Amerika zászlós trikót viselt fekete csőfarmerrel és egy fehér Nikeval. Haja tökéletesen beállítva.A lélegzetem is elállt tőle. Annyira dögös volt.
-Niall Horan.-nyújtott kezet.
-Nándorhegyi Anna. Te az a Niall vagy?
-Azt hiszem.-mosolygott.
-Na én lépek. Beszélgessetek nyugodtan.-mondta Mike és már el is tűnt.
-Nem vonulunk egy nyugodtabb helyre?-kérdezte hirtelen Niall.
-De az jó lenne.-mosolyogtam elpirulva. Elvonultunk Mike szobájába és leültünk az ágyra. Basszus el sem hiszem,hogy a One Direction egyik tagjával ülök a legjobb barátom ágyán kettesben. Annyira hihetetlen.
-Szóval te nem vagy angol igaz?-szólalt meg hirtelen mire összerezzentem. Olyan aranyos,rekedtes,mély és különleges hangja van.
-Félig. Anyukám angol,apukám pedig magyar. Magyarországon születtem de két éves koromban ide költöztünk. 
-Ó értem.
-Azt hallottam,hogy te pedig Ír vagy.
-Ez igaz. Látom jól informált vagy.-vett fel egy kacér mosolyt.
-Én nem.. vagyis persze hallottam rólatok dolgokat de nem vagyok kifejezetten fan.
-Kár.-tettetett szomorúságot. Rengeteget beszélgettünk és nagyon megkedveltem. Nem is tudom mennyit ülhettünk ott ketten,beszélgetve de egy óránál biztosan többet. Meg tudtam róla rengeteg dolgot. Párat elég viccesnek tartottam mint például: Azt mondta,hogy ő nem tud bevásárolni mert mindig túl sok étel vesz és elárulta,hogy nagyon bénán használja az evőpálcikát. Azt is elmondta,hogy volt két hala de meghaltak mert túltáplálta őket. Nagyon sokat nevettünk. Elmesélt egy csomó baromságot amit a fiúkkal csináltak. Egy idő után azt vettem észre hogy a számat kémleli. Én is elkezdtem nézni az övét. Annyira csábítóak voltak a kissé duzzadt rózsaszínű ajkai. Közeledni kezdett arcával,enyémhez.-Nem ezt nem szabad.- Csak ez járt a fejemben.
-Azt hiszem vissza kéne menni.-pattantam fel az ágyról és az ajtóhoz sétáltam.Meg akartam fogni a kilincset amikor egy kezet éreztem a csuklómon. Megfordított és az ajtóhoz nyomott. Mélyen a szemembe nézett. Szemében már ott volt a vágy ahogy az enyémben is. Vágytam a csókjára. Még közelebb lépett,kezét nyakamra helyezte mire én lehunytam a szemem és nedves ajkait éreztem meg az enyémen ahogy finoman kóstolgatja.

A csókja mámorító volt. Nagyon édes. Levegő hiányában elváltunk és tekintetét újra az enyémbe fúrta.
-Öhm.. Nem lenne kedved eljönni velem valahova?-megmosolyogtam ügyetlenségén.
-Egy randira gondolsz?-húztam féloldalas mosolyra a számat.
-Olyasmire.
-Háát.. nem is tudom.-húztam tovább az agyát.Mire közel hajolt és egy újabb csókot lehelt a számra-Na jó,meggyőztél.